Ha a pulya testén seb támadt;
akkor a kemence szájából vett finom porral hintették meg,
majd arra pókhálót tettek.

Akinek görcs húzza a lábát, tartson vasat az ágya végében.

Ha a gyereknek hasgörcse volt, akkor háromszor megforgatták a szék lábai közt.

Pestis idején levetkőzött lányokat fogtak az eke elé, és velük körülszántották a falut. Így megmenekültek a járványtól.

Álmatlan pulyával pálinkás kenyeret etettek, elaludt tőle.

Kipattogzás ellen paradicsomkóró, ficfa, nyárfa, akácfa és még más növényekből fürdőt csináltak, az a lényeg, hogy a négy benne legyen, és összesen kilenc féle legyen.

A márciusi hóban ha megmosdunk, akkor megvéd minket egész évben a szeplőtől.

Minden járványos betegség úgy szűnik meg, hogyha egy halottat hasra fektetnek a koporsóban.

Náthaláz ellen így védekeztek: egy kis zacskóba darabos sót, fokhagymát, vereshagymát, borsot, paprikát, zöld kaporágat tettek, ezt a nyakukba kötötték, úgy viselték.

Kilenc sírról szedett kilenc fajta virág fürdője kigyógyít bármiből.

Tüdőbeteg embernek a tehénistálló gőzében kellett minél többet tartózkodnia.

A temetőben talált csontdarab porrá törve, vízben bevéve jó félelem ellen.

A rihet úgy gyógyították, hogy a disznóbelekről leszedett hájjal bekenték, majd bezárták a befűtött kemencébe.

Koponyából kellett inni annak, aki ideges volt, vagy szél ért.

Viszketeges helyet a fül sárjával kentek be.

Aki náthás volt így járt el: egy papírra kiírta: Én náthás vagyok, nátha van eladó! - ezt kiakasztották valahova, és aki elolvasta, arra ragadt át.

Ha valaki sárgaságos volt, akkor egy csuporba kellett vizelni. mire a húgy elpárolog, addigra ő is meggyógyult.

Hosszan tartó fogfájásra fekete kutya szőrét borban megfőzték, ezzel öblögettek.

A szemölcsöt holdújuláskor gyógyították.

A tehén farkából kitéptek egy szálat .

Az egyik részével a szemölcsöt a bőr felszíne felett elkötötték, a körmükkel keresztet vetettek rá. A szőr másik részét betartotta a tűzbe, annak a hamujával a szemölcs tetejét bekente. Három nap múlva eltűnik a szemölcs.

Ha valaki nem tudott aludni, akkor mákgubó tetejéből teát főztek, de nem volt belőle sokat szabad inni!

A pattanásos arcot szárított rózsaszirommal füstölték.

Mosdás után mindig a bal kezünket kell megtörölni,
és akkor nem fog a fejünk megfájdulni.

Ha valaki becsipásodott, akkor hugyos
ruhát kötöttek éjszakára a szemére.

Régen porrá törték az üveget, és azzal koptatták le a hályogot a szemről.

Fájós fülbe ,vagy olyanba, ami folyt, meleg pulyahugyot csepegtettek.

Fájós, lyukas fogba tömjént dugtak.

Akinek a lábát megcsípte a csúszó (kígyó), annak 24 órára azonnal le kellett ásni a földbe, ez kiszívta a mérget.

Aki csuklott, annak kilenc korty vizet kellett innia úgy, hogy ne vegyen levegőt, ha ez nem használt, galambvért itattak vele.

Makacs reumás testrészt kan kutya hájával kenegettek.

Ha valakinek valamilyen végtagja fájt,

akkor marha, és lóganét kellett rákenni,
és utána betekerni valami ronggyal.

Szemölcsre jó a hangyabolyban talált tojás, amit rá kell kenni.

Ha valakit a mennykü csapott meg (villám), és nem halt bele, akkor egy fél napra nyakig leástak.

Ótvaros (bőrbetegség) fejét az illető pulya pisijével kellett mosogatni.

Vérhasban szenvedőknek csinálták, hogy kerestek egy beteg málén üszköt (egy kukorica betegség, mintha megégne)

Áztatták egy napig pálinkában, majd három napon keresztül féldecivel megitták.

Ha valaki maláriás volt, akkor friss lóganénak kifacsarták a levét,
és azt kellet inni.

A megtelt, elgennyesedett sebre moslékos dézsa mocsokját kenték, a legpenészesebbet!

Ha valaki nem akart pulyát, akkor valahogy el kellett csinálnia, ezt úgy tették, hogy magasról leugráltak, vagy teát főztek leander, és mályvarózsából, vagy ha ez sem használt,
akkor egy fakanállal felpiszkáltak maguknak.......

span style=