Álmainkkal akkor boldogulhatunk, ha megértjük eredetüket és keletkezésük okait. Kétségkívül nem a tudatos elme termékei. Alvás közben keletkeznek, amikor tudatos énünk pihen. A tudattalan pedig tétlen, nem kapható ésszerű vagy építő jellegű gondolkodásra. Tehát ez sem lehet forrása a szerfölött összetett és megfoghatatlan álmoknak. A tudattalannak mindössze abba van némi beleszólása, mi jut be és mi nem. De hol jutnak be és ki az álmok? Minden álom tökéletesen teljes, jól felépített és dús fanzáziára vall. Egyetlen megoldás lehetséges, amire Jung jött rá és foglalta rendszerbe:a finom tudat, más szóval a felsőbb lelki tudat termeli álmainkat. Mert hiszen tudjuk, hogy elménk két lényeges működési szintjét a tudat és a finom tudat foglalja el.

Fontosak az álmok?

Jelentőségüket bizonyítja, hogy rendszeresen létrejönnek. A létezés mindegyik megnyilvánulása egyforma jelentőségű. Mindezt szem előtt tartva az álmok esetében még fontosabb, mennire világosak és letisztultak. Sok ember tudatát álmok híján nem érhetné el a felsőbbrendű tudat, amely minden éjszaka megpróbálja átadni üzeneteit. A felsőbb én rengeteg időt és erőfeszítést áldoz rá, hogy formába öntse és tudassa közlendőjét. A legkevesebb, ha megkíséreljük felfogni/megérteni, miről szólnak az üzenetek.