Szerezzenek be egy jókora fehér gyertyát, azt a fajtát, amelyről csepeg a viasz, és állítsák egy tálcára. Erősítsék rá annak a személynek a fényképét vagy másfajta képmását, akit meg szeretnének kötni. Vonjanak gyűrűt a gyertya köré tengeri sóból. Töltsék meg a tálcát ama tevékenységek jelképes ábrázolásaival, amelyekkel szemben megkötik az illetőt: családi fényképekkel, házuk kulcsaival, periratokkal vagy bármi egyébbel. Amennyiben a probléma túl bonyolult ahhoz, hogy képmásokkal megjeleníthessék, írják rá egy darab papírra, mire irányul a megkötés, majd tegyék ezt is a gyertya mellé. A legjobb erre a célra a papirusz, vagy a lenvászonból, esetleg gyapotból készült rongypapír. Amennyiben haragosak, használjanak piros tintát, ha szomorúak, rózsaszínt.
Kössék körbe a gyertyát és a képmást fekete fonállal. Idézzék meg Íziszt. Összpontosítsák az akaratukat, s mondják el hangosan, milyen téren korlátozzák a célszemély ténykedését. Gyújtsák meg a gyertyát, s hagyják addig leégni, mígnem a viasz a fonálra és a képmásra csepeg. Egy héten keresztül égessék mindennap, míg végül a képmást vastagon elborítja a viasz. Használják az eljárást meditációs eszköz gyanánt, miközben akaratukat az illető megkötésére irányítják.